Jácintkék ara
Anodorhynchus hyacinthinus
A legnagyobb ara. Gyönyörű tollazatáról messze földön híres,barátsággal viseltetik azok iránt, akiket ismer, de az idegenekben nem bízik. Szinte emberi mosolya ellenére, beszédutánzó képessége nem túl fejlett. Intelligens faj, farka hosszú, jellegzetessége a hosszú, lépcsőzetes farok, a csupasz, sárga szemgyűrű, valamint az alsó csőrkáva, vékony, sárga csíkja. Talán a legdrágább madarak egyike, az ára jelenleg kétmillió forint körül mozog – ami nem csoda hisz a természetben gyakorlatilag kihaltnak tekinthető spix ara (Cyanopsitta spixii) után a világ legritkább madara. A megmaradt kevesebb mint 3000 jácintkék ara eredeti élőhelyén párokban vagy kis családokban a folyók mentén él, elsősorban a pálmafélék termését fogyasztja. A CITES* I. függelékében szereplő, kihalással fenyegetett faj vásárlása, tartása bejelentésköteles, minden egyedet mikrochippel, vagy zárt gyűrűvel kell megjelölni.
A fogságban tenyésztett madarak kíváncsi természetűek, idővel pedig szabadon, önállóan szaporodnak. A szaporítási próbálkozások ígéretesek. Az első fiókát a pozsonyi állatkertben kezdték el felnevelni 1969-ben, háromhetesen azonban elpusztult. Az Illinois állambeli Brookfieldben élő Ralph Small talán az egyetlen személy, akinek a kezdetekben sikerült a szaporítás. Első jácintkék ara párját a brookfieldi állatkerttől vásárolta, az alagsorban épített röptetőben helyezte el, egy körülbelül 2x4,25x1,5 m-es térben. Fészekodúként egy 227 literes acélhordót használt, amelyet félig megtöltött fakéregdarabokkal, és a madárszobában állandó, 25-26°C-os hőmérsékletet biztosított.
Vannak akik 1,5x1,5x1,8 m méretű, fából készült fészekodút használnak. A költést csak ötévesnél idősebb madaraknak engedélyezzük.
Étrend: Gyári nagy papagáj-mageleség, tablettád eleség, rengeteg gyümölcs, zöldség zöldeleség, sárgarépa, kukorica, alma, fenyőmag, brazil dió, török mogyoró, friss búza- és zabszár (aratás előtt), pázsitfüvek és gyomok (bogáncs, aszat) magvai, fűzgallyak, szépiacsont.
*Mi a CITES?
Adatlap
Elterjedés: Dél-Amerika központi része (Brazília, az Amazonastól délre, Kelet-Bolívia, Északkelet-Paraguay)
Élőhely: Részben nyílt területek, lombhullató erdőségek, Mauritia fajokkal, és egyéb magot termelő pálmákkal tarkított mocsarak.
Fészekalj: 2 (1-3) fehér tojás
Kotlási idő: 28-29 nap, csak a tojó kotlik
Kirepülési idő: 14-14 és fél hét
Átlagos élettartam: 50 év
A nemek megkülönböztetése: a nemek hasonlók
Fiatal egyedek: A szemgyűrű és az alsó csőrkáva töve halványsárga, fehéres nyelv, rövidebb farok
Méret: 100 cm
|